Az INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Világnapját (korábban a Távközlés Világnapjának hívták) 1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban aláírták húsz ország képviselői a Nemzetközi Távíró Egyesületet (International Telegraph Union- ITU) megalapító okmányt. A szervezet fő célja a távközlés fejlődésének elősegítése, a (távíró)hálózatok együttműködési képességének biztosítása volt. Ez azért volt fontos, mert ennek köszönhetően vált a különböző országok között a kommunikáció zavartalanná. 1932 óta az ITU rövidítés a Nemzetközi Távközlési Uniót (International Telecommunication Union), mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesületet jelöli. Az Egyesület 1947-tõl az ENSZ szakosított szervezete, s jelenleg közel 200 tagországa van, köztük Románia. Ma is a telekommunikáció és egyre inkább az infokommunikáció egységesítési problémáinak megoldását igyekszik elősegíteni.
Május 18-a az INTERNET VILÁGNAPJA, ennek nincsenek olyan hagyományai, mint az előbbinek, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az Internet Világnapja szervesen összetartozik az Információs Társadalom világnapjával, nem véletlen, hogy egymást követő napokon van a két jeles nap.
Az ITU minden évben egy kiemelkedő témát állít a Világnap fókuszába, az idei üzenet a fiataloknak szól. Ezzel én magam is egyetértek, sőt azt gondolom: a fiataloknak jut a főszerep az információs társadalom kiépítésében, hiszen ők a legnyitottabbak az új technológiák iránt és ők azok, akik innovatív fejlesztéseket igényelnek. Csak velük lehet csökkenteni a digitális szakadékot. Egyre inkább elfogadottá válik az a felismerés, hogy az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember.
Sokan talán nem tudják, bár egyre többet használjuk az információs társadalom kifejezést, hogy tulajdonképpen mit is jelent. Az információs társadalom szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elején a japán társadalomtudományban bukkant fel először. Egészen a hetvenes évek végéig alternatívan használták a posztindusztriális állapotra. Már akkor széles körben elterjedt kategória volt, amikor még nem beszélhettünk információtechológiai forradalomról. Ugyanakkor, az információs társadalom nem szűkíthető az információtechnológiára, információs folyamatokra, információfogyasztásra. Európában a távközlési liberalizáció kapcsán merült fel, jóideig a hírközlés, majd az internetboom-ot követően a számítástechnika és az IT-szakma, s ezeknek is az üzleti-technológiai vonatkozásai kerültek az előtérbe. Ma az EU-ban az információs társadalom kifejezés (IST information society technologies) ágazati jellegű leszűkítés, s eközben az oktatás, a tudomány, a kultúra vagy a média kérdései teljesen független tervezési szigetekké váltak. Így vált mellette népszerűvé a tudás-alapú (először a gazdaság, majd a társadalom előtt) jelző.
Romániában a Világbank támogatásával indítottuk el a Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projektet, amely az eddigi legnagyobb méretű vidéki informatizálási projekt. Számokban mérve a Tudásalapú Gazdaság programnak köszönhetően 472 általános iskolát, 260 polgármesteri hivatalt, 260 közkönyvtárat informatizálunk, a szolgáltatásokhoz 1.740.000 lakos férhet hozzá, ami a vidéken élők 17.7% -át jelenti.
3-4 éven belül az összes iskolában lesz internetkapcsolat, az iskolák informatizálását kiemelt fontosságúnak tartjuk a szaktárcán belül. Meg kell teremteni a lehetőséget mindenkinek, hogy hozzáférjen a modern kommunikációs eszközökhöz. Az információs társadalom fejlettsége nagymértékben meghatározza az adott ország versenyképességét. De azt is tudnunk kell, hogy az információs társadalom valódi dimenziói nem a távközlés és nem is a számítástechnika körül keresendők, hanem az oktatás, a tudomány, az innováció, a gazdaság, a kultúra felől járhatók be.

Elküldve: 2007. május 18., 11:34-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.