Szombaton offline leszek a Félszigeten …

Már régóta tervezek egy ilyesmit, és úgy tűnik ez a legjobb alkalom: arra gondoltam, hogy találkozzunk. Mármint mi, akik írjuk és olvassuk ezt a blogot. Találkozzunk személyesen is. Azt hiszem nagyon érdekes és egyedi találkozás lenne: megismerhetnénk az arcokat is a bytok mögött. Úgy terveztem, hogy a hétvégén átmegyek a Félszigetre, és itt összehozhatnánk a dolgot – lazán, rövidnadrágosan egy hideg ital mellett. Meghívok tehát minden érdeklődőt egy közvetlen, tabumentes beszélgetésre, a blogról, politikáról, kommunikációról, múltról, jelenről és jövőről, és minden másról ami éppen eszünkbe jut.

Szeretettel várok mindenkit szombaton, Marosvásárhelyen, a Félsziget Fesztiválon, az internetes sátor melletti MIÉRT sátorba, 16 órától.

62 válasz: “Szombaton offline leszek a Félszigeten …”

  1. Póki

    A szekértolóid egy része bíztos ott lesz. Látom már csak ők maradtak a blogon, a többit kigolyózzátok. Hajrá ez a legdemokratikusabb dolog.
    Ez a bejegyzés sem fog felkerülni, de a remény hal meg utoljára. Ez a mottóm.

  2. Póki

    Mondtam én, hogy a remény hal meg utoljára.
    Reméljük jól sikerül a fesztivál azoknak, akik részt vesznek rajta, és nem lesz kánikula.

  3. új széköly

    Én szivesen jelen lennék,- ó a bulik és a hideg sör!!-, azonban nem engedhetem meg magamnak…sajnos…kell menni dolgozni, mert a Félszigetelésből nem lehet a két lányom gyomrát teletömni…igazán és őszintén sajnálom…

  4. zoltán

    Kedves Poki!
    Ez igy nem igaz!!!!!
    En pl. nagyreszt kritizaltam N.Zs.-ot itt is, de meg KMDSz-es korszakaban is, de meg itt vagyok, bar oszinten szolva tobbszor gondoltam arra, hogy kilepek es latom, hogy sokan hianyoznak- nem tudom miert, de sejtem, nem feltetlenul azert, mert N.Zs. direkt modon kirugta oket.
    A Felszigeten szivesen ottlennek, de kisse tavol vagyok most a helyszintol, remelem csak fizikailag…

    Jo szorakozast! Jo beszelgeteseket!

  5. Nagy István

    A “megjegyzése moderálásra vár” jelentős taszítóerő, ráadásul időtlenné/idétlenné teszi néha a bejegyzéseket.
    Jobb, és semmivel sem lenne antidemokratikusabb, ha az ingerküszöböt átlépő bejegyzéseket törölné a gazda. És több idejét se venné el. Igaz, hogy egyes, később törölt bejegyzések valamennyi ideig láthatóak lennének.
    Így viszont ez tiszta cenzúraként is működhet, amitől a blog elveszti lényegét.

  6. Nagy Zsolt

    Kedves Nagy István!

    Nekem sem kedvemre való a megjegyzések moderálása. De nem volt más választásom, ugyanis azt tapasztalhattad te is, hogy volt(van?) olyan bloglátogató, aki visszaélt ezzel.

  7. Nagy István

    Így volt, kedves Zsolt. VOLT!
    De a moderálás bevezetése óta, lassan már egy hónapja, bezsugorodott az idelátogatók köre, és szerintem nem ez volt a célod.
    Fenntartom, hogy az utólagos törlés a megoldás.

  8. Nagy István

    Sajnos szombaton se leszek, lehetek Vásárhelyen.

  9. Marton Zoltan

    Én megpróbálok ott lenni. Biztos érdekes lesz, feltéve, hogy a kutyák valaMIÉRT nem harapnak a hátsómba :-)

  10. Nagy István

    Egy szöveg a Krónika szombati Szempont-mellékletéből:

    Romániai magyar pluralizmus: esélyek és korlátok
    http://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&kat=22&what=13616
    Orbán Balázs politológus

    és annak néhány megállapítása:

    A politikai képviseletet kisajátító RMDSZ tekintélyelvű politikája által megtagadja a magyar közösség általi, tágabb keretben történő ellenőrizhetőségét, ugyanakkor nem enged másokat belépni a hatalomgyakorlásba, mely súlyos pluralizmus- és demokráciadeficitet generál.

    Monopolhelyzetét az RMDSZ adminisztratív, valamint jogi akadályok révén tartja fenn. (5%-os küszöb, párttörvény, választási törvény.) Az RMDSZ önös hatalomféltésből, mindezen adminisztratív és jogi akadályokat, mint adott, megváltoztathatatlan és objektív kritériumrendszert jeleníti meg, ezáltal az egység mindenek felettiségének dogmáját, ugyanakkor pedig a pluralizmus intézményesülésének káros voltát hangoztatja.

    A széthúzás azt jelenti, hogy a pluralizmus nem működik.

    Az RMDSZ kisajátította a képviseletet, melyet saját maga hasznára működtet. Akik pedig az RMDSZ által megszabott kereteken kívül vannak, előbb-utóbb dezintegrálódnak. A dezintegrációt, a romániai magyar társadalom széthullását éppen a politikai pluralizmus intézményesülése akadályozhatja meg, egy olyan közös, mindenki által elfogadott szabályrendszer felállítása, mely lehetővé teszi a demokratikus működést, a különféle, egymástól eltérő szempontok artikulálódását. Az RMDSZ kommunikációja által gyakran hangoztatott, a többségi román társadalommal szembeni eredményesség céljából fenntartani óhajtott politikai monopólium teljességgel elfogadhatatlan: a többséggel szembeni eredmény ugyanis nem fokmérője a demokráciának.

    A demokrácia valódi fokmérője az a szabályrendszer, amely egy átlátható, kiszámítható és minden, a politikai hatalom gyakorlásában részesedni kívánó szereplővel szemben egyforma kritériumrendszert állít fel.

    A többpártrendszer kiépülése hat a politikai szervezeten belüli demokrácia erősödésére, mert beindul a politikai migráció. Egy másik párt léte a romániai magyar közélet esetében is felszabadító erőként hatna, ennek tartalmi részét viszont az RMDSZ tagadja.

    Amennyiben a romániai magyar pluralizmus intézményesülése nem következik be, ha nem jön létre egy minden szereplő által átlátható versenytér, úgy hamarosan szétszéledhet a ménes.

  11. Profit

    Én rendszerint eddig csak aktív olvasója voltam a helynek. Túl sok időm írkálni, véleményt leosztani nincs :( De szerintem is a személyes találkozás egy jó ötlet a blog gazditól, mert a Net az olyan személytelen . . .

  12. Nagy István

    http://erdely.ma/gazdasag.php?id=26590
    Winkler Gyula nem ért egyet a hozzáadott értékadó (TVA) csökkentésével a kenyér esetében – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium államtitkára, akit az RMDSZ a távközlési miniszteri tisztségbe javasolt.

  13. Nagy István

    Kelemen Hunor fölkiáltott.

  14. Nagy István

    Milyen volt az offline-Félsziget?

  15. Nagy István

    Amit Czika Tihamér (Fiatal, szerelmes, liberális, ateista, humanista, kozmopolita, breackbeates, székely, magyar, román, amerikai, szentgyörgyi, kolozsvári, newyorki, jogász, szerkesztő, blogger. Szabadúszó. http://czikatihi.wordpress.com/2007/07/27/nagy-zsolttal-offline-a-felszigeten/ ) moderált.

  16. jakab

    A Securitate/SRI árnyékában

    Románia Uniós csatlakozása előestéjén Simona Pojar marosvásárhelyi bírónő, mintegy a román (i)gazságszolgáltatás „európaisága” (valójában afro-balkanizmusa) bizonyítására, egyik határozata indoklásában Kossuth Lajost negyvenezer román meggyilkolásáért és háromszáz parasztház felgyújtásáért tette felelőssé. Erre az önmagában nevetséges ügyre azért érdemes visszatérni, mert nem elszigetelt eset; tulajdonképpen a román (i)gazságügyi rendszert jellemző bunkóságot és szakmai dilettantizmust teszi nyilvánvalóvá. Ebben a rendszerben ugyanis a hozzá nem értés, az önkényesség, a csúsztatás, a mellébeszélés, a gátlástalan és cinikus amoralitás, illetve a különböző érdekek védelme és kiszolgálása mindennapos jelenségek. Ezt egymással semmiféle kapcsolatban nem levő, de párhuzamosságokat mutató két üggyel érzékeltetném.
    1. A Ceausescu nemzeti-kommunista rendszerét hűséggel és odaadással kiszolgáló gyergyószentmiklósi néptanácsi alelnök (Barna István) özvegye, a dormánfalvi Barna Mária, 2005. szept. 1-én szemrebbenés nélkül azt nyilatkozta a rendőrségen, hogy addig a napig nem volt tudomása arról a dokumentumról, amelyet 2003-ban ő maga nyújtott be a gyergyószentmiklósi bíróságra – és amelyhez a családi barát, Dézsi Zoltán, jóvoltából jutott. Ez a dokumentum meghatározó szerepet játszott egy hagyatékozási folyamatban, aminek eredményeképpen Barna Mária beépített területet telekkönyveztetett szántóként a saját nevére, és amellyel kapcsolatban a marosvásárhelyi ügyészség két határozata is kimondta, hogy Sólyom Csilla-Mária közjegyző okiratot hamisított. Majeczki Izabella (Gyergyószentmiklós) és Dobrica Adriana-Liliana (Csíkszereda) főügyészek a nyilatkozat nyilvánvaló hazugságát átminősítették „ellentmondás”-sá, és indoklásukban gyakorlatilag magukévá tették Barna Mária azon kijelentését, hogy nem volt tudomása a dokumentumról. Mondanom sem kell, hogy az indoklások Barna Mária nyilatkozatára épülnek, így azokat akár a kommunista elvtársnő is megírhatta volna. A főügyészek azonban rendkívül középszerű és meglehetősen szerencsétlenül érvelő védőügyvédeknek bizonyulnak.
    2. Nagy Zsolt esetében az ügyészek éppen ellentétes magatartásának lehetünk szemtanúi. Már-már betegesen próbálják sugallni az RMDSZ-es politikus bűnösségét. Amennyiben hasonlóan felkészültek, mint Majeczki és Dobrica, akkor Nagy Zsoltnak – aki pártja politikai szűklátókörűségének (bunkóságának) fizeti az árát – nem igazán kell aggódni. Hiszen ez az afro-balkáni „bűnügyi” kabaré része a román politikai cirkusznak (és leszámolásoknak), tükrözi az erőviszonyok átrendeződését, és az Unió felé a cselekvés látszatát jeleníti meg.
    A Barna Mária és a Nagy Zsolt ügyben a közös vonás az ügyészek teljesen irracionális magatartása, jóllehet az irányultság és a szándék ellentétes: a tisztára mosás, illetve az elítéltetés. Kíváncsi lennék: amennyiben felcserélnénk őket, milyen magatartást és hozzáállást tanúsítanának? Hiszen Majeczki és Dobrica főügyészek határozottan és következetesen mellőzték a Barna Máriának juttatott, és az RMDSZ-es Dézsi Zoltán kézjegyét viselő dokumentum törvényességének a vizsgálatát. A kérdésről nem is voltak hajlandók még csak tudomást sem venni!
    Ami azonban nagyon különbözik a Barna Mária és a Nagy Zsolt esetében az a múlt: a kommunista rendszer feltétlen kiszolgálása. Ebben a tekintetben a Barna család mondhatni verhetetlen. Olyan mértékben élvezték a Párt és értelemszerűen a Securitate bizalmát, hogy az 1980-as években a lányok simán kimehettek az Amerikai Egyesült Államokba anélkül, hogy ebből az országban maradt kommunista szülőknek bármi hátránya származott volna. Sőt mi több, az egyik lány, Barna Zsuzsa-Klára, 1984(!)-ben 10 évre szóló útlevelet is kapott (P-00911840, kiállítva 1984.01.31, Csíkszereda). Gondolom a Román Hírszerzés (SRI) – mint a Securitate büszke jogutódja – teljes körű felvilágosítással tud szolgálni arra nézve, hogy minek volt köszönhető ez a kiváltságos helyzet; és főképpen, hogy mi volt az ára?! Nagy Zsolt, már csak életkora miatt is, kétségtelenül semmi hasonlót nem tud felmutatni. Ennek következtében sokkal kiszolgáltatottabb az ügyészségnek, amelynek az EU felé is látványos sikereket kellene felmutatnia. A Nagy Zsolt nyilatkozatait biztosan nem fogják felmentő határozatok érveléseibe beépíteni. Érdekes kérdés, hogy az ügyészségek elmúlt 18 éves munkájának az átfogó és mélyreható elemzése vajon mi mindent hozna a felszínre? Ebben azonban senki sem érdekelt! Esetleg még kiderülhetne, hogy Romániában az ügyészség intézménye nem a jogszolgáltatást és a jogállamiságot szolgálja, hanem eszköz a meghatározható vagy meghatározhatatlan érdekek és célok szolgálatában.
    Akik számára tapasztalatból ismert a román kommunista (i)gazságszolgáltatás működési mechanizmusa, azok a rendszer kifogástalan működését és továbbélését könyvelik el. A személyi állomány változásai ellenére minden bizonnyal a kontraszelekció biztosítja az újratermelődést. A bíróságokon a Ceausescu fényképét helyettesítő – és középkori hangulatot keltő – feszület és Biblia csupán az elkendőzést szolgálja. A mentalitás és a módszer a régi elmaradott, atavisztikus – és irányított. Az egyes kivételek csak a szabályt erősítik: a Balkánon minél inkább változik valami, annál inkább a régi marad. Arról nem is beszélve, hogy a kommunista korszakból átmentődött a teljes felelősség-nélküliség és a korporatizmus. A gyergyószentmiklósi gyakorlat pedig – ahol az ügyvéd-bíró-ügyész zártkörű körforgását tapasztalhatjuk – beszédesen igazolja, hogy a román (i)gazságügyi rendszer úgy rohadt, ahogy van: hiszen „kutya a kutyát nem marja meg”! Megreformálásában – amely új jogfilozófiát, a rendszer mélyreható átalakítását és (minimum középvezetői szintig) jelentős személyi állománycserét jelentene – csakis az analfabéta jogász és a doktriner megélhetési politikus hisz, akinek hivatalból kell nyomatnia a süket dumát. Nem véletlen tehát, hogy a józanul gondolkodó állampolgárok többsége a lábával szavaz teljes bizalmatlanságot annak az Uniós Romániának, ahol továbbra is a tartalom nélküli üres forma és a kettős beszéd a meghatározó.

    Dr. Jakab Attila