Az emberek nem hajlandóak megfizetni a béke árát…

Nem szoktam jegyzetelni politikai beszédek közben. Hétfőn este mégis a jegyzetfüzetemmel a kezemben hallgattam végig egy élő legendát. Igazán kivételes alkalom volt, hiszen nem minden nap adatik meg valakinek, hogy Shimon Perezzel találkozzon.

A 83 éves, Béke Nobel díjas államférfi jelenleg miniszterelnök-helyettes. Az elmúlt harminc év legismertebb és legelismertebb izraeli politikusa, a jeruzsálemi kormány állandó, meghatározó tagja. 1984-86 között miniszterelnök volt és pályafutása alatt nyolc minisztériumot vezetett, többek között a védelmi, külügyi és pénzügyi tárcákat koordinálta. A hetvenes évek elején távközlési miniszter is volt…

Az Izrael Telecom elnevezésű expón résztvevő minisztereknek és magas rangú diplomatáknak szervezett fogadáson Perez a jövőről beszélt. Érdekes és meglepő volt hallani, amint ez az idős, mindent átélt és hatalmas politikai tapasztalattal rendelkező ember a jövő kihívásait elemzi. Izrael filozófiáját foglalta össze egy mondatban: oly hatalmassá kell válnia, akárcsak a rá leselkedő veszélyek, de nem kell meghaladnia területe kicsiny voltát.

Perez szövegét a jövő, a béke és a fejlődés gondolataira építette. A közel-keleten, talán ő mindenkinél jobban tudja mit jelentenek ezek az értékek. Kitért arra, hogy a társadalmak változásában, az országok fejlődésében mit jelentettek a háborúk. De arra is, hogy a technológia, a kommunikáció mindenkor többet változtatott egy társadalmon mint a háborúk – ez volt és maradt a fejlődés kulcsa. Elmondta, hogy talán Izrael a legjobb példa arra, hogyan kell értéket kovácsolni az észből, a tudásból és nem az ország területéből. Perez a béke elkötelezettje: miniszterelnöksége alatt kezdte Izrael átértékelni katonai szerepét a közel-keleten. De belátja, hogy a kormányok csupán a védelemre képesek, nem a békére. Háborúk, konfliktusok idején egy ország lakossága és politikai elitje egységes, a béke pedig megosztja őket. Az állampolgárok akarják a békét, de nem akarják az árát megfizetni, hiszen az lemondásokat, kompromisszumokat jelent.

Perez igazi államférfi. Nagyra becsült és köztiszteletnek örvend Izraelben és a nemzetközi politika színterén is. Nagyon tisztán, élesen látja a jövőt. Megvan nála az, ami nagyon sok politikusnál hiányzik: a vízió – a saját országáról, a térségről és az egész világról kialakult vízió. Nagy figyelemmel és tisztelettel hallgattam végig, arra gondolva, hogy minden országnak, és főleg nekünk is szükségünk van egy Shimon Perezre.

Végezetül csupán egy mondatát idézném, ami kimondottan a modern technológiák és a távközlés szerepét szimbolizálja. A modern kommunikációs eszközök, mondja Perez, lehetetlenné teszik a diktatúrákat, a demokráciát pedig elviselhetetlenné …

50 válasz: “Az emberek nem hajlandóak megfizetni a béke árát…”

  1. Sándor Szilárd

    Valóban nemes egyszerűséggel szólott Perez úr a komminikációról, dikatúráról és demokráciáról a lehetetlenség és elviselhetetlenség kettősségében. A diagnózis felállítása után a jövőről nyilatkozva hozott esetleg egy új fogalmat is be a diktatúra és demokrácia mellé, vagy után ? Kíváncsi lennék hogy a vallások közötti párbeszédről ejetett-e szót és az autonómiáról szólott-e és hogy ezeket a kérdéseket hogyan látja , természetesen a kommunikáció szemszögéből és eredményessége összefüggéseiben.

  2. BB

    Tanulhatnank nagyon sokat arrol, hogy hogyan kell erteket faragni az eszbol….Kiegyensulyozott vezetokkel talan elerheto lenne…de tul sok a gyulolkodes koztunk ugy erzem, amire egyebkent semmi szukseg…Lasd e blog elindulasanak kovetkezmenyeit…Szivesen meghallgattam volna en is Perezt…tobb okbol is…..
    A blogirashoz pedig kulon gratulacio! Tetszik ahogy ir…Minden jot Miniszter Ur!

  3. megen

    egy idezet Robert A. Heinleintol:

    “You can have peace. Or you can have freedom. Don’t ever count on having both at once.”

    Azoknak akik nem ertenek: “Elhetsz bekeben. Vagy elhetsz szabadon. De soha ne gondold , hogy a ketto egyszerre lehetseges.”

    nincs olyan, hogy beke ara. a beke ara, az alkalmazkodas, meghunyaszkodas, ertekeink feladasa a tobbseg javara, velemenyunk elhallgatasa a tobbseg ellenvelemenyevel szemben. ha van a bekenek ara az a szabadsag feladasa.

  4. Sándor Szilárd

    Kedves megen,

    nem tudom honnan van az idézet, de nehezen tudok egyet érteni vele. Érzem ennek életízét is, de mégsem győz meg. A béke a szabadság lélegzete vagy fordítva. A kettő nemhogy kiegészíti egymást, de feltételezi is az egyik a másikat: béke nélkül nincs szabadság és fordítva. Amennyiben a többség és kissebsség szemszögéből vizsgáljuk e két dolgot, lehet hogy éppen a kissebsség az aki több békét és szabadságot tud adni a többségnek mint fordítva. És ezzel talán élnünk is tudnunk kelll, vagyis ennek tudatában is kellne jobban élnünk. Tehát a béke az nem “megjuhászkodás” és amennyiben valamiféle alkalmazkodás eredménye lenne, akkor az a szabadság törvényével lehet talán valamilyen összefüggésben (lásd péládul a Szentírásból Jakab levele 2 részének a 12 versét:” Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni.” ) A “szabadság törvénye” pedig nem a megjuhászkodás, hanem éppen maga a béke. Persze e két fogalom: “béke” és “szabadság” többet jelent mint hogy itt egy bloggos hozzászólásban erről elmélkednünk, vagy okoskodnunk lehetne. A kettő viszont semmiképp nem egymás kizárva, hanem egymást feltételezve lehet igaz . No persze : mi az hogy “igaz” ? Amennyiben van a békének ára, az a nevelés áldozata lehet. A szabadságnak van áldozata ( ezt tudjuk, érezzük nemcsak történelmi példákból de érezzük is hogy a szabadság ás jelkép nyilvánvaló… van e szükségünk oltárokra, hamár a Békéról és Szabadságról bloggolunk… ? – jó kérdés talán … és az hogy mi ez az oltár és mit áldozunk fel rajta és hogyan .. Áldozat nélkül nem építheti fel a maga oltárát a szabadság, de az áldozat nem lehet a béke … az áldozat midazonáltal nem “árú” és nem a “do ut des” , vagyis az “adok hogy adj” törvénye” ..)

    Talán ennyi “okoskodás” után hadd maradjak meg azon meggyőződésemben hogy a béke és szabadság együtt is létezhet. Köszönöm a felvetett gondolatot. Bizalommal és áldással!

  5. megen

    Kedves Szilard!

    kicsit sok ez nekem egy ilyen rovid megjegyzesemre, nem tudom teljesen kovetni a gondolatmenetet, zavaros egy csoppet, mintha sajat magat probalna igazolni.
    Mar ketszer is elolvastam a hozzaszolasat es nem talalom az ellenerveket…
    Sot. Nem talalok semmifele erveket. Kinyilatkoztatasokat talalok: “beke a szabadsag lelegzete”, “a szabadsag torvenye a beke” ezek szep frazisok de semmitmondoak es informaciomentesek. Szeretnem tudni mi a foglalkozasa onnek, van egy tippem, de nem lovom le elore :) .

    Na de az ellenvelemeny(bar nincs alatamasztva), azert megerdemel egy keves figyelmet. Eloszoris, az idezet Robert A. Heinleintol szarmazik

    itt lehet rola olvasni: http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_A._Heinlein

    roviden: egy iro, raadasul egy sci-fi iro aki a konyveiben igen reszletesen es alaposan targyal olyan kerdeseket mint a haboru, vallasok, politika, szexualitas. teszi mindezt kivalo ervelessel, nagyon jo peldakkal es kozerthetoen.

    szinte minden idezetet szeretem: itt vagy egy masik

    “Theology is never any help; it is searching in a dark cellar at midnight for a black cat that isn’t there. Theologians can persuade themselves of anything. ”

    magyarul: A teologia sosem segit, (a teologia) nem mas mint egy sotet pinceben ejfelkor keresni egy fekete macskat, amelyik nincs is ott. A teologusok barmirol kepesek meggyozni onmagukat”

    nah de vissza az eredeti kerdeshez. termeszetesen ez nem a megfelelo platform elemezgetni, hogy mi a szabadsag es mi a beke fogalma, es erre szukseg lenne egy kimerito valaszhoz, viszont velemenyem szerint a beke az amikor az emberek nem harcolnak egymassal, eletuk biztonsagban van. A problema ezzel csak az, hogy a fold tobb mint 6 milliard lakoja kozt szamos olyan ember van aki szamar eletcel masok elpusztitasa, vagy masok feletti hatalom megszerzese. Bar egy utopisztikus tarsadalombol ezek az emberek hianyoznak vagy idoben korlatozva, elzarva vannak, a jelenben ez meg csak toredekeben sem valosult meg, es talan soha nem is fog. Ugy gondolom, hogy az idezet helyesseget mindenfele korulmenyes bizonyitgatas nelkul is elfogadhatjuk arra az idotartamra mig ezek az emberek meg nem valtoztatjak velemenyuket, eletceljaikat, vagy veglegesen el nem tunnek.

  6. Sándor Szilárd

    Kedves megen,

    az hogy mi a foglalkozásom az nem titok, de sajnos a hozzállásából nem jöhettem rá erre az Ön esetében :-) .

    Hogy önmagam igazolnám a kinyiltakoztatásokkal.. egyelőre ez esetben maradjunk annyiban, hogy feltételzesék nélkül nincs, mert nem lehet következtetés … az Ön válaszában is sok az olyan “kinyiltakoztatás”, ami a kijelentések önigazolását adja …

    mi is az az önigazolás ?

    Az hogy a teológia sötét pincében való keresgélés lenne az természetesen egy vélemény és egy tagadása annak a mondjuk úgy “kommunikácoós értéknek” ami a vallásos párbeszéd lehetőségét kínálja azok számára akik nem kell feltétlenül teológusok legyenek ehhez , de a teológiának a tisztelői (különben a teológia jelentésének egyfajta megközelítése a “Theos” és “logos” vagyis az Istenről szóló tudomány, és aki nem a így közelítene e fogalomhoz az valóban sötét pincében keresi a fekete macskát, de jobb lenne ha a fekete kakast simogatná meg nagyapja ölébén hogy egy kis korom ragadjon a kezéhez .. ismerős a törétnet igaz?

    tisztelettel

  7. Bojtor Levente

    Most olvastam róla megosztanám!!!
    A vallonok első nyomát, jeleit a Majna (Németország) folyó északi részén tárták fel. A kelta népek a német nép szomszédságában éltek.
    A vallonok első neve „volcae” volt, ezt az etnikai nevet az ónémetből vették kölcsön. Később „Walah” lett a nevük, ez a kifejezés a „Wala” többes száma. Már Krisztus előtt így hívták őket, mert közben a német nyelv fonetikusan fejlődött.
    A vallonok délfelé vándoroltak, és vándorlásuk során helyet találtak maguknak, kialakult a történelmük, amely évszázadok alatt változatos volt. A vándorlás során az egyik részük elékezett Walesbe (Kymria), ahol a német eredetű angolszászokkal találkozott. Hasonlóságot figyelhetünk meg a két utolsó kifejezés között.
    A „W” betűt nem használta sem a latin, sem a francia, az „Ü” betűvel helyettesítették, amely német eredetű és a rómaiak után maradt itt. Ezen nincs csodálkozni való, mert fejlődés történik időről – időre, és közben a szokások nem változnak.
    Ennek okán a vallonok „római” eredetűnek mondták a nyelvűket, miközben ismert évszázados tény volt, hogy nem Róma nyelvét beszélték. A latin nem ismerte a „W” betűt, ezért a középkorban élt szerzetesek a „Wal”-t, „Gual”-ra változtatták. Az ún. „Kikényszerített Apátok Gesztái”-ban, kb. 1114-1115 között, három különböző helyen, kétféle: „wallonica” és „gualonika” írásmódot találtak a kutatók. A „Szent Kényszer” egy ókori apátság volt valahol Flandriában. Voltak, akik úgy vélekedtek, hogy a „wallon” és a „gualois” (gall) azonos kifejezés. De létezett egy másik magyarázat is: a latin „gallus” kakast jelent a galaták kifejezése szerint (a galaták kelta néptörzs volt és Kis-Ázsiában éltek). Feltételezhető, hogy a kakas szó ismeretlen volt az antik rómaiaknál, és azok számára hasznos volt, akik ezzel a kifejezéssel illeték a kelta lakosságot.
    Prof. Feller szerint a „wallon” kifejezés tárgyeseti alakja a „walo” szónak és közönséges latin szó, amelyet valószínűleg a 7. században, de minden kétséget kizáróan először a 13. században használtak. A római „wal” vagy „walle” szavakat különbözőképpen írták és használták: „waal” volt a flamandban, „wahle” a németben, „wales” az angolban, „Galles” Kymria francia neve, „welches” a „la Poutroie” (a putrü-i) Alzac-ban használt nyelvjárásban. A dologban feltűnően érdekes, hogy nem használták a „wallon” kifejezést a 13. és a 15. századok között, és ezután újra használatba került.
    A ma használatos „Wallonia” nevet viszont már a középkori Kymria-i (Welsz) krónikákban már leírták, ami a lakosság közös eredetét tekintve mind a két vidéken nem meglepő.
    Más országok számára a „Wallonia” kifejezést használták a 16. századtól kezdődően. A 18. század kezdetén Olaszországban, a kapucinus rendiek nyilvánosságra hoztak egy földrajzi térképet, ahol már ez a kifejezés szerepelt, a latinnal ellentétes helyesírással szemben. Ennek az lehetett oka, hogy a kapucinusok által beszélt köznyelvi latinban használt „üalonix” alakot behelyettesítették a latinosan hangzó „Gallo Belgiae”-vel, amely külföldön így érthetőbb és tudományosabb volt.
    A Lieg-i nyelvjárás „wallonie” (ejtsd: valonrej) alapján a „vallonok helye” lehetett, valószínűleg az általános utóképző jelenléte alapján.
    Így az, az általános hit, amely szerint a „Wallonie” (Vallonföld) szó, csak 1844-ben jelent volna meg, és amelyet Fr. Ch. Grandgagnage alkotott, nem megbízható forrás.
    M. Boulanger idézi Henry professzort, aki úgy véli, hogy még sok felfedezni való van a vallonok történelmét illetően.

    Különféle vallon nyelvjárások földrajzi meghatározásai

    A vallonok a mai Belgium déli és délközép részét foglalják el, kissé délebbre a szomszéd Franciaország, nyugatra Németország, keletre Hollandia, északon Belgium flamand nyelvű része található. Vallonföld és Flandria mindig is különböztek egymástól, oly annyira, hogy a két vidék közötti határvonal könnyen behatárolható. A két nép között nemcsak a nyelv, hanem a gondolkodásmód is teljesen ellentétes, ennek ellenére a népek keveredése nagy, amely valószínűleg a gyors életvitel miatt következett be. Az ország közepén Brüsszel és vidéke köti össze a régi vallon, és flamand lakosságot. A többség (kb. 70%) francia nyelvű vallon, a többi flamand nyelvű.
    A vallonokat három nyelvjárásra lehet osztani. Keleten a liegi nyelvjárás található, az ország közepén és délen (legtávolabb a német nyelvjárást beszélik) kissé különböznek a franciától, nyugaton a „Picard” féle nyelvjárást beszélik, amely Észak-Franciaországb an elterjedt.

  8. Bojtor Levente

    valamint ezt is…..
    Hívja ingyen a világot!

    Már senki sem döbben meg azon, hogy leveleink millióit elektronikus formában, azaz az internet segítségével továbbítjuk a világ egyik pontjából a másikba, másodpercek alatt. De nem utópisztikus elképzelés az sem, hogy pár év múlva az interneten történő, ingyenes telefonálás is mindennapjaink részévé válik.

    A technika mára odáig fejlődött, hogy ingyen telefonálhassunk, feltéve, ha rendelkezünk internettel és regisztráljuk magunkat a Magyarországon is egyre népszerűbb Skype-ra. A Sky-pe-ot – minden telefonhasználó nagy örömére és a szolgáltatók elkeseredésére -, Niklas Zenn-ström és Janus Friis hívta életre 2003-ban, amely ettól a pillanattól nagy ütemben gyűjtőt- | te a rajongó felhasználókat. Gyors elterjedését ké- K nyelmes üzenetküldő felülete mellett a szoftveres Voice over IP-nek köszönhette – amely lehetővé tette a Skype-on regisztráltak számára, hogy beszélgetést folytassanak a program és egy fejhallgató segítségével. Rendkívül sokan megkedvelték világszerte, hiszen a szoftver kiváló hangminőséget produkált és rendkívüli költségcsökkentésre teremtett lehetőséget. A bővülő szolgáltatáscsomag révén egyre több területen vált használhatóvá, hiszen már Skype-on kívülre is – tehát bármilyen külső vezetékes- és mobilszámra – lehett hívást kezdeményezni. Miután a magánszférában gyors sikert aratott, az üzleti szektorban is gyorsan teret hódított, fontos megbeszéléseket bonyolítva le a rendszeren keresztül.

  9. Bojtor Levente

    http://www.3-evezred.hu/
    http://www.lapszemle.hu/rovat.php?r=4
    http://www.interpressmagazin.hu/

    http://www.stiintasitehnica.ro/
    http://www.afla.ro/?d=cultura%2C+educatie+si+stiinta&sd=stiinta